Izgatott kíváncsisággal várta a nagyközönség és a szakma az új budapesti étterem megnyitóját a Dohány utcában. Az ARAZ Étterem különlegessége nem csak a csúcs konyhatechnológia, a különleges magyar-francia étlap és az egyedi belsőépítészeti kialakítás, de külön hangsúlyt kap az a tény, hogy az étterem és a neki otthont adó új Continental Hotel Z▲ra****Superior a hányatott sorsú Continental Szálló épületében kapott helyet, melyet az új tulajdonos méltóképpen újított fel a nagyszabású vállalkozásban.

A Z▲raHotels legújabb étterme – az ARAZ Étterem – igazi gasztronómiai ritkaság az egyre bővülő budapesti étteremkínálatban. Az egyediség és az exkluzivitás a legapróbb részletekig jelen van az új fővárosi étteremben, mely június 15-én fogadta első vendégeit a Dohány utcában. A modern és szemet gyönyörködtető étteremben Tom Dixon angol lámpatervező műremekei ontják a fényt, a belső kialakítás a modern és a hagyomány finom keveredése, a Barka Áron Chef de Cuisine által vezetett konyha pedig a magyar és a francia konyha ínycsiklandó kínálatával nyújt páratlan élményt. Az ARAZ Étterem olyan új  impressziót kínál a gasztro-rajongók számára, mely egyedinek mondható a budapesti étterem kínálatban. A nyitást követő hónapokban számos izgalmas gasztro-eseménynek ad otthont a Dohány utcai étterem: vendég séfek, gasztronómiai programok és versenyek várják azokat, akik valami újat, különlegeset keresnek a belvárosban. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy az étterem a nagy múltú Continental Szálló gyönyörűen felújított épületének földszintjén kapott otthont, így már csak egy városnéző-városvédő séta kedvéért is érdemes ellátogatni ide.

Gasztronómiai időutazás

Az ARAZ Étterem Budapest egyik történelmi negyedében, a Dohány utcában, a volt Continental Szálló és Hungária Fürdő helyén található, a Continental Hotel Zara****Superior önálló éttermeként. Maga az épület is nagy és színes múltra tekint vissza. A mai Budapest fejlődésének alapjait a hírneves 1838-as árvíz vetette meg, így a kiegyezés után érezhető ipari, gazdasági fellendülés talált elég üres telket a nagy házépítésekhez. Ez volt a Kis-és Nagykörút között rész igazi felfutásának ideje. A millennium ünneplésétől felajzott befektetők bérpalotákat építettek. Ebbe tartozott bele a Hungária Fürdő építésének ideje is. Az 1840-es évektől már Hungária néven emlegetett fürdőt az 1897-ben a Ringer család vásárolta meg, és modern fürdőkomplexummá alakította át. A Nyár utca felől nyílt a kőfürdő, a hatvan kád- és a négy gőzfürdő, a Klauzál utca felől pedig a gyógyvizes népfürdő várta a vendégeket, ezerötszáz kabinnal, büfével és külön úgynevezett divatosztállyal. A tíz évvel későbbi bővítés után egy úszóversenyek lebonyolítására is alkalmas, oszlopos úszócsarnok is helyet kapott benne. Újabb húsz év után a hangsúly eltolódott: a népfürdő fontossága elveszett – feltehetően a környék bérpalotáinak víz-csatorna ellátottsága miatt is, viszont a piac szállodára éhezett. Ekkor épült a Continental. Sem a háború, sem az államosítás nem tett jót a két épületnek – mindenesetre a fürdő – vagyis a szálloda mai recepciós csarnoka még vegetált egy darabig: Bányász (később Honvéd) Színház, a Fővárosi Nagy Varieté, legvégül a Tarka Színpad 1963-ig.

Barka Áron Chef de cuisine hosszasan kutakodott, mi legyen a gazdag történelmi múlthoz méltó menüsor – ami egyben megfelel a szálloda és az étterem koncepciójának is, nevezetesen, hogy együtt legyen benne valami hagyományos, valami modern. A 19. századról a 20-ra forduló időszakot a korabeli globalizáció jellemezte. Monarchia, európaiság, polgári világ. Tehát volt egyszer egy Monarchia, volt egy sok elemből összetevődő konyhai hagyomány – bármelyiket kiválasztanánk, meghamisítanánk az egészet. Ami viszont hiteles: a felhasznált nyersanyagok sora. Áron tehát ebből indult ki.

Hideg előétel: Kökényes libamájhab rozmaringfüsttel, csatos üvegben

Libamáj, rozmaring – a paprika előtti magyar (erdélyi úri) konyha nyersanyaga és fűszere. Kökény: a szegény vidékek és az ínséges korok késő őszi gyümölcse. Finomra felhabosított libamáj  várakozik a pici csatos üveg alján. A kézi füstölőben morzsolt rozmaring és fűrészpor keveréke izzik, a füstöt Barka Áron Chef de cuisine csapdába ejti, lezárja az üveget, mely óvva őrzi titkát mindaddig, míg azt az éhes Vendég ki nem nyitja. A füst elillan, a libamáj marad, a kettő kompozíciója lenyűgözi az embert.

Levesek: Bécsi tányérhús és fiatal fácáneszencia duója öreg sherryvel

Ha Monarchia, akkor Ferenc József, aki minden nap Tafelspitzet (azaz tányérhúst, betű szerint: asztalfőt) követelt ebédre. Ez a leves autentikus, hiszen az épület születésének korára utal. A másik csészébe fácán került és a kiegészítő sherry, vagyis száraz fehérbor, bizonyítandó, hogy a leves mellé is kerülhet bor.

Meleg előétel: Akácfával füstölt fürjmell kukoricás kölessel és birsalmalekvárral

Itt úgy találkoznak a hozzávalók, hogy a fürj a századvég/századelő idején nagyon kedvelt fogás volt, már aki megengedhette magának, aki meg nem engedhette meg, az köleskását meg kukoricát evett, ami épp jutott. Mai ész kell hozzá, hogy a lenézett kölest meg kukoricát összepárosítsuk. A végeredmény: omlós, illatos hús, puha, ízletes körettel. Mai, modern és történelmi egyben. És finom.

Szőlőlevélben érlelt fogas hántolt árpával és ánizsos sáfrányhabbal

Elérkeztünk a visszatekintésben a múlt balkáni hatásaihoz és a horizonttágításhoz. Most találkozik a balkáni hagyományú szőlőlevél (csomagolóanyag) a balatoni fogassal, a kissé alábecsült, viszont a zsidónegyed hagyományaihoz illeszkedő árpagyönggyel, vagyis gerslivel, valamint mindezt gazdagítva: az ánizs meg a sáfrány a habban.

Levendulás jázminsorbet

Most megpihentetjük, „megtisztítjuk“ ízlelőszerveinekt egy könnyed és hűs fogással, a  Levendulás jázminsorbettel, ami nem önálló fogás, de külön sor. Olyan, mint egy könnyed intermezzo két komolyabb operai felvonás között. Kinek hogy tetszik, fogyassza csak szörbetnek – gasztronómiai beszélgetés tárgya lehet, hogy sörbet írva vagy kiejtve (mint Arany Jánosnál), szorbet, szorbé (franciásan). Az oszmán-török şerbet átvétele, részben a szerb-horvát šerbet közvetítésével, forrása az arab surbát (italféle), a sariba (iszik) ige származéka. A török hódoltság korában játszódó regényekben gyakran előfordul a törökök mézédes itala a serbet (magyar változata a szerbet, sörbet, szörbet). Túlságosan édesek, Magyarországon kevésbé honosodtak meg. Nyelvünk megpihen, hűsöl, és felkészül az újabb kalandra.

Marinált báránykorona, juhtúrós polentával és mokkamártással

A főétel még jobban közeledik korunkhoz és a fúziós konyhához. Az alföldi meg a székelyföldi bárány randevúzik a puliszkával – ami megint a szegények étele, na de a pecsenyelévhez (ahogy a régi leírásokban olvashatjuk) feketekávét keverünk. Izgalmas asztali pillanatok.

Maracujában duzzasztott savarin, házi mangó-vanília fagylalttal

Időben napjainkhoz érkezünk, amikor és ahol minden előfordulhat, mert a piacokon az új (nem monarchiás) globalizáció jegyében a trópusi gyümölcsökből a maracuja-lé meg mangó is bekerül a desszertbe, mert a maracuja levébe áztatják a francia hagyományú, élesztős tésztájú Savarint.

A gasztronómiai időutazást nemes magyar borok harmónikus íze, valamint Király László (Molinari) barista előadása és izgalmasan erős és aromás kávé variációk kísérték.

A Z❖raHotels legújabb étterme – az ARAZ Étterem – igazi gasztronómiai ritkaság az egyre bővülő budapesti étteremkínálatban. Az egyediség és az exkluzivitás a legapróbb részletekig jelen van az új fővárosi étteremben, mely június 15-én fogadta első vendégeit a Dohány utcában. A modern és szemet gyönyörködtető étteremben Tom Dixon angol lámpatervező műremekei ontják a fényt, a belső kialakítás a modern és a hagyomány finom keveredése, a Barka Áron Chef de Cuisine által vezetett konyha pedig a magyar és a francia konyha ínycsiklandó kínálatával nyújt páratlan élményt. Az ARAZ Étterem olyan új  impressziót kínál a gasztro-rajongók számára, mely egyedinek mondható a budapesti étterem kínálatban. A nyitást követő hónapokban számos izgalmas gasztro-eseménynek ad otthont a Dohány utcai étterem: vendég séfek, gasztronómiai programok és versenyek várják azokat, akik valami újat, különlegeset keresnek a belvárosban. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy az étterem a nagy múltú Continental Szálló gyönyörűen felújított épületének földszintjén kapott otthont, így már csak egy városnéző-városvédő séta kedvéért is érdemes ellátogatni ide.

 

Az ARAZ Étterem Budapest egyik történelmi negyedében, a Dohány utcában, a volt Continental Szálló és Hungária Fürdő helyén található, a ContinentalHotel Budapest****Superior önálló éttermeként. Maga az épület is nagy és színes múltra tekint vissza. A mai Budapest fejlődésének alapjait a hírneves 1838-as árvíz vetette meg, így a kiegyezés után érezhető ipari, gazdasági fellendülés talált elég üres telket a nagy házépítésekhez. Ez volt a Kis-és Nagykörút között rész igazi felfutásának ideje. A millennium ünneplésétől felajzott befektetők bérpalotákat építettek. Ebbe tartozott bele a Hungária Fürdő építésének ideje is. Az 1840-es évektől már Hungária néven emlegetett fürdőt az 1897-ben a Ringer család vásárolta meg, és modern fürdőkomplexummá alakította át. A Nyár utca felől nyílt a kőfürdő, a hatvan kád- és a négy gőzfürdő, a Klauzál utca felől pedig a gyógyvizes népfürdő várta a vendégeket, ezerötszáz kabinnal, büfével és külön úgynevezett divatosztállyal. A tíz évvel későbbi bővítés után egy úszóversenyek lebonyolítására is alkalmas, oszlopos úszócsarnok is helyet kapott benne. Újabb húsz év után a hangsúly eltolódott: a népfürdő fontossága elveszett – feltehetően a környék bérpalotáinak víz-csatorna ellátottsága miatt is, viszont a piac szállodára éhezett. Ekkor épült a Continental. Sem a háború, sem az államosítás nem tett jót a két épületnek – mindenesetre a fürdő – vagyis a szálloda mai recepciós csarnoka még vegetált egy darabig: Bányász (később Honvéd) Színház, a Fővárosi Nagy Varieté, legvégül a Tarka Színpad 1963-ig.

Barka Áron Chef de cuisine hosszasan kutakodott, mi legyen a gazdag történelmi múlthoz méltó menüsor – ami egyben megfelel a szálloda és az étterem koncepciójának is, nevezetesen, hogy együtt legyen benne valami hagyományos, valami modern. A 19. századról a 20-ra forduló időszakot a korabeli globalizáció jellemezte. Monarchia, európaiság, polgári világ. Tehát volt egyszer egy Monarchia, volt egy sok elemből összetevődő konyhai hagyomány – bármelyiket kiválasztanánk, meghamisítanánk az egészet. Ami viszont hiteles: a felhasznált nyersanyagok sora. Áron tehát ebből indult ki.

Hideg előétel: Kökényes libamájhab rozmaringfüsttel, csatos üvegben 
Libamáj, rozmaring – a paprika előtti magyar (erdélyi úri) konyha nyersanyaga és fűszere. Kökény: a szegény vidékek és az ínséges korok késő őszi gyümölcse. Finomra felhabosított libamáj  várakozik a pici csatos üveg alján. A kézi füstölőben morzsolt rozmaring és fűrészpor keveréke izzik, a füstöt Barka Áron Chef de cuisine csapdába ejti, lezárja az üveget, mely óvva őrzi titkát mindaddig, míg azt az éhes Vendég ki nem nyitja. A füst elillan, a libamáj marad, a kettő kompozíciója lenyűgözi az embert.

Levesek: Bécsi tányérhús és fiatal fácáneszencia duója öreg sherryvel
Ha Monarchia, akkor Ferenc József, aki minden nap Tafelspitzet (azaz tányérhúst, betű szerint: asztalfőt) követelt ebédre. Ez a leves autentikus, hiszen az épület születésének korára utal. A másik csészébe fácán került és a kiegészítő sherry, vagyis száraz fehérbor, bizonyítandó, hogy a leves mellé is kerülhet bor.

Meleg előétel: Akácfával füstölt fürjmell kukoricás kölessel és birsalmalekvárral
Itt úgy találkoznak a hozzávalók, hogy a fürj a századvég/századelő idején nagyon kedvelt fogás volt, már aki megengedhette magának, aki meg nem engedhette meg, az köleskását meg kukoricát evett, ami épp jutott. Mai ész kell hozzá, hogy a lenézett kölest meg kukoricát összepárosítsuk. A végeredmény: omlós, illatos hús, puha, ízletes körettel. Mai, modern és történelmi egyben. És finom.

Szőlőlevélben érlelt fogas hántolt árpával és ánizsos sáfrányhabbal
Elérkeztünk a visszatekintésben a múlt balkáni hatásaihoz és a horizonttágításhoz. Most találkozik a balkáni hagyományú szőlőlevél (csomagolóanyag) a balatoni fogassal, a kissé alábecsült, viszont a zsidónegyed hagyományaihoz illeszkedő árpagyönggyel, vagyis gerslivel, valamint mindezt gazdagítva: az ánizs meg a sáfrány a habban.

Levendulás jázminsorbet
Most megpihentetjük, „megtisztítjuk“ ízlelőszerveinekt egy könnyed és hűs fogással, a  Levendulás jázminsorbettel, ami nem önálló fogás, de külön sor. Olyan, mint egy könnyed intermezzo két komolyabb operai felvonás között. Kinek hogy tetszik, fogyassza csak szörbetnek – gasztronómiai beszélgetés tárgya lehet, hogy sörbet írva vagy kiejtve (mint Arany Jánosnál), szorbet, szorbé (franciásan). Az oszmán-török şerbet átvétele, részben a szerb-horvát šerbet közvetítésével, forrása az arab surbát (italféle), a sariba (iszik) ige származéka. A török hódoltság korában játszódó regényekben gyakran előfordul a törökök mézédes itala a serbet (magyar változata a szerbet, sörbet, szörbet). Túlságosan édesek, Magyarországon kevésbé honosodtak meg. Nyelvünk megpihen, hűsöl, és felkészül az újabb kalandra.

Marinált báránykorona, juhtúrós polentával és mokkamártással
A főétel még jobban közeledik korunkhoz és a fúziós konyhához. Az alföldi meg a székelyföldi bárány randevúzik a puliszkával – ami megint a szegények étele, na de a pecsenyelévhez (ahogy a régi leírásokban olvashatjuk) feketekávét keverünk. Izgalmas asztali pillanatok.  

Maracujában duzzasztott savarin, házi mangó-vanília fagylalttal
Időben napjainkhoz érkezünk, amikor és ahol minden előfordulhat, mert a piacokon az új (nem monarchiás) globalizáció jegyében a trópusi gyümölcsökből a maracuja-lé meg mangó is bekerül a desszertbe, mert a maracuja levébe áztatják a francia hagyományú, élesztős tésztájú Savarint. 

A gasztronómiai időutazást nemes magyar borok harmónikus íze, valamint Király László (Molinari) barista előadása és izgalmasan erős és aromás kávé variációk kísérték.